Miért éppen Alaszka?
Mivel a hétvégi programjaim átrendeződtek, így ma hirtelen felindulásból elmentem tekerni.
Az ágyban punnyadva reggel néztem a Tv-ben egy csávót, aki feladta az állását és elment Alaszkába. A kutyáival túrázott 3 hétig tök egyedül a vadonban. Na mondom ezt én is kipróbálom.
Füttyentettem a szánhúzó kutyáimnak, de csak nem akartak előkerülni. Viszont Dema bicajom ott toporzékolt az előszobában. Neki is indultam a hómezőknek. A városból kiérve végre sikerült letaposott hóban tekerni. Annyira megtetszett a dolog, hogy a kitűzött Szt.Endrei visszafordulás helyett a Pilis felé vettem az irányt. A sárga jelzésen majdnem feltekertem a Kőhegyi turistaházhoz, de egy idő után a szuper letaposott nyomot széttúrták a galád túristák, így ledöngettem inkább a völgybe.
Lajos forrás felé vettem az irányt. Meglepően sokan kirándultak erre felé. Szerencsére a dózer útról letolták a nagy havat, így lehetett tovább felfelé tekerni. Egész jól éreztem magam addig, amíg az erdészek által gyújtott tábortűz mellől meg nem csapta az orromat a sült szalonna illata. Durván megéheztem. Benyomtam 2 Balaton szeletet.
Itt kezdődtek a kalandok, mert az útról letérve túristaösvényeken tekertem, balettoztam, bringát toltam lefelé. Mókás volt laktáton tekerni a nagy hóban a lejtőn lefelé. De nagyon élveztem. Kicsit elkezdtem aggódni, hogy rám sötétedik, miközben elkavartam az ismert ösvényekről. Jegesmedvék vérfarkasok neszezését hallottam a fák között. De rájöttem hogy csak a gyomrom korog. Végül egy jelzés nélküli ösvényen sikerült begurulni Pomázra. Megmenekültem.
Király volt ez a nap. Gyönyörű a téli erdő. Imádom.
6 órát eltekertem egy kólával és 4 balcsiszelettel. 4 óráig flottul ment minden, utána kezdtem csak éhezni.
A francia magaslati szállásunk utóhatására is kiváncsi voltam. Azt kell mondjam működik a magaslati edzőtáborozás. Úgy éreztem, jól forognak a lábaim.
Az ágyban punnyadva reggel néztem a Tv-ben egy csávót, aki feladta az állását és elment Alaszkába. A kutyáival túrázott 3 hétig tök egyedül a vadonban. Na mondom ezt én is kipróbálom.
Füttyentettem a szánhúzó kutyáimnak, de csak nem akartak előkerülni. Viszont Dema bicajom ott toporzékolt az előszobában. Neki is indultam a hómezőknek. A városból kiérve végre sikerült letaposott hóban tekerni. Annyira megtetszett a dolog, hogy a kitűzött Szt.Endrei visszafordulás helyett a Pilis felé vettem az irányt. A sárga jelzésen majdnem feltekertem a Kőhegyi turistaházhoz, de egy idő után a szuper letaposott nyomot széttúrták a galád túristák, így ledöngettem inkább a völgybe.
Lajos forrás felé vettem az irányt. Meglepően sokan kirándultak erre felé. Szerencsére a dózer útról letolták a nagy havat, így lehetett tovább felfelé tekerni. Egész jól éreztem magam addig, amíg az erdészek által gyújtott tábortűz mellől meg nem csapta az orromat a sült szalonna illata. Durván megéheztem. Benyomtam 2 Balaton szeletet.
Itt kezdődtek a kalandok, mert az útról letérve túristaösvényeken tekertem, balettoztam, bringát toltam lefelé. Mókás volt laktáton tekerni a nagy hóban a lejtőn lefelé. De nagyon élveztem. Kicsit elkezdtem aggódni, hogy rám sötétedik, miközben elkavartam az ismert ösvényekről. Jegesmedvék vérfarkasok neszezését hallottam a fák között. De rájöttem hogy csak a gyomrom korog. Végül egy jelzés nélküli ösvényen sikerült begurulni Pomázra. Megmenekültem.
Király volt ez a nap. Gyönyörű a téli erdő. Imádom.
6 órát eltekertem egy kólával és 4 balcsiszelettel. 4 óráig flottul ment minden, utána kezdtem csak éhezni.
A francia magaslati szállásunk utóhatására is kiváncsi voltam. Azt kell mondjam működik a magaslati edzőtáborozás. Úgy éreztem, jól forognak a lábaim.
Megjegyzések