Pannon maraton - Győrújbarát
Magyar MX OB kupafutam [09.24.]
Avagy, a maratonista magányossága. Bolyozás vagy halál. Ezek is lehetnének a hosszú táv mottói. Miért? Látszólag egy kellemes kis dombvidéki versenynek tűnik ez a futam, azonban a hosszú táv szépen felőrli az ember erejét és idegeit. Legalábbis velem ez történt.
Időjárás: Hihetetlen módon nem esett. Nem kellett a bicajt tengelyig érő mocsármezőkön keresztülvonszolni. Pedig gondoltam kikérem lassan Hanyi Istók lápi rém szakvéleményét. Most nem volt erre szükség.
Pálya: Egyedülálló a maga nemében, hiszen két teljesen eltérő talajjal rendelkező tájegységen (Bakonyi hegység, Sukorói dombság) vezetett keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a homoktól a szántóföldön át a dózerútig minden volt. Mint a búcsúban. Kezdő geológusoknak kötelező a rendezvény látogatása.
Meglepő módon porzott a pálya, nem kellet sarat dagasztani. Már-már szilikózis veszélye állt fenn. Igazi multi-sportembereknek való az itteni tekerés. Ki lehetett élni a falvak közti aszfaltcsíkon az országúti hajlamokat, Kőris-hegyről lefelé azonban komplett ugratókkal tarkított igazi DH pályán lehetett bravúroskodni.
Táj: A gázlókat „soha, soha nem lehet megunni.”, hogy egy szlogent idézzek.
A Cuha patak völgye csodaszép. Igazi szurdokvölgy. Csak kicsiben. Mindenkinek ajánlom, hogy jövőre ezen a versenyen, vagy a HBSE szervezésű Gázló TT-n látogasson el ide. Nagyon megéri. Az új pálya nyomvonala végigvezet egy gerincen, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a Pannonhalmi apátságra. Ja és jártunk még ősfenyvesben is.
Jelölés: Nos ez nehéz téma. Igen megoszlanak erről a vélemények. A rövid és középtávon a versenyzők úgy hallottam elég jól elboldogultak a jelolvasással. A hosszú távon mi tagadás voltak izgalmas pillanatok. Mi a megoldás? Versenyzők részéről a látás csodálatos képességével történő intenzív táblafigyelés. A rendezők részéről a kihelyezett 3000 méternyi szalaghoz további 3 méternyi megvásárlása. És a rosszalkodó szalageltüntető turistákra azonnali statáriumot kell elrendelni. Még egy lehetőség felmerült bennem. A sziu indiánokhoz kéne szervezni nyomolvasó tanfolyamot. Elsőként jelentkezem. Néha nem beszélek komolyan. Nem volt ekkora gáz.
A nagy párharc: 2 évvel ezelőtt egy Bringabandi az utolsó kanyarban előzött. Később kiderült hogy a Bikemag címlapfiú, a médiasztár Wooky volt a tettes. Azóta nagy hagyománya van ennek a rangadónak. Idén végre valóra vált egy álom. Nagy nehezen sikerült a szépítenem 2-1 re. Igaz a kis csubi elment málnázni a rekettyésbe, ezzel plussz kilcsiket gyűjtött be.
A verseny: A rajt után Annamary buzdítása ellenére gyorsan lemaradtam. Az összes ellenfél jól elhúzott. Bemelegítés nem ártott volna. Na majd jövőre. Kár volt komák a nagy sietség. Rossz felé mentek. Hiába kiabálok elhúznak. Nem látják a táblákat? No mindegy én szenvedek felfelé. Majd egyszer csak megjön az erő, és beindul a gépezet. Előzők. Folyamatosan. Zsír és pulzuskirályság van. János medvével szedegetjük az áldozatokat. Ő a mai játszótársam. Egy darabig. Aztán lelketlen gazemberként a nagy hegyre félúton elhagyom. Tehát repesztek, amíg bírok. Érdekes jelenségként több nagy név csak 1 óra múlva előz meg. Ők sem hoztak szemüveget, és nem is annyira vidámak. Mindig ráakadok egy-egy bolyra. Amíg bírok, megyek velük. Sejtem hogy nem lesz jó vége a száguldásnak, de jól esik. Gic-nél kiderül, hogy megelőztem a női mezőnyt. Nekem ez nagy szó. Azonban ebben a pillanatban elhúz Füzy Anna. Embertelen sprint utána. Egyedül megpurcannék az aszfalton, menni kell. Muszáj. Szépen bolyozunk. Majd kezdetét vette a Sivatagi Vihar hadművelet. A homokban majdnem 0-ra lassulunk, közben meg elhúz mellettünk a lányok szuper-expressze. Megindul az előzgetés az első helyért. Mi meg páholyból figyeljük a küzdelmet. A hegyre fel kicsit durva a tempó, így átváltunk túrázósba. Egyszer csak elszuszog mellettem Janimaci. Hogy megváltozott. Hú nem is ő az! Segítség, elhagytam az alvótársamat! Túl a csúcson barlangászni támadt kedvem, ezért a jelzésekre fittyet hányva lerongyoltam a lejtőn. Nem nyertem hangszórót, csak újabb tapasztalatokat. Eltúrtam. Nem kicsit, nagyon. Lehet visszatalicskázni. Ja volt tábla. Kettő is. Emlékeztető magamnak: szemészetre elmenni!
Kőris-hegyről lefelé volt egy tuti zúzás aztán jöttek a gázlók. Majd lementem 1 órácskára alfába. Sehol senki egyedül tekerek, tiszta agyhalál. Gyorsan döntök: Mégsem veszek outi bicajt. Zsolti csapattárs utolér Gic-nél. Örömmámor. Magányomnak végre vége. Kapom az infókat, hogy ki-kivel és merre? A lényeg hogy Wooky barátom mögöttem van. Kicsit megnyugszom. Egy könnycseppet elmorzsolok azért, amikor Janimaci defektkálváriájáról értesülök. Aszfalton együtt megyünk, terepen leakadok. Ez párszor ismétlődik. És a végső forgatókönyv is a szokásos. Az utolsó emelkedőn ellép tőlem Zsolti. Végre beértem. Kicsit kicsúsztam a tervezett 6 órából. Sebaj.
Delma úr: Jól szuperált a bringa, de a teló hangosan tiltakozott az ugratás ellen. Szegénykémen eltört a nyereg is, pedig nem is estem, így fájó hátsóval sikerült beérkezni.
Zebe-Zaba: Ellátás volt bőségesen. Néhány versenyen komoly közelharcot kell vívni az energialötyikért. Most pont az ellenkezője miatt könyöröghettem a kedves nénikének a frissítőponton: ”Kérem energiaszmötyit Ne! Csak vizet! De azt sokat!” Olyan készségesen próbáltak traktálni, mint egy falusi lagziban. Ha nem vigyázok még a vázamat is feltöltik a kék energiaitallal. Győztem ellenkezni. A célban nem a maratonokon megszokott egyengulyás fogadott. Na jó volt az is. Most lehetett választani. A fűszeres rántott sajt mennyei volt.
Eredményhirdetés: Tavalyi időmön sikerült fél órácskát javítani. Így végre időben célba értem és megnézhettem a ceremóniát. Annyi kupa volt az asztalon, mint égen a csillag. Gondoltam rendes népek ezek a rendezők és minden résztvevőnek kiosztanak egyet. Csalódnom kellett nem kaptam. Nincs igazság. Pedig volt olyan versenyző, akit vagy ezerszer kiszólítottak. Szegények a dobogóhoz való rohangászásban jobban lefáradtak, mint a maratonon. Osztottak érmet abszolútban, korcsoportban, valamint Pannon Sorozat összetett kategóriában is. Először a mellettem álló TV stáb vesztette el kicsit a fonalat, majd Ádám barátunk kevert össze pár nevet és egyesületet. Érthető volt a műsorvezető izgalma, mert jött a tombola. A Schwinn-Csepel szponzornak hála több bicaj várt gazdára. Árulás történt már megint. Itt sem nyertem. Na nem baj, ennek ellenére szerintem jövök jövőre megint: Rántott sajtot enni. Étvágycsinálónak előtte gyorsan lezavarom ezt a 120 kilcsit.
Eredmények Hosszú táv
- Felnőtt férfi: 1, PARTI ANDRÁS 2, Blazsó Márton 3, Buruczki Szilárd
- Master férfi: 1, Hasenfrantz Péter 2, Bogár Gábor 3, Dobos Ferenc
- Felnőtt női: 1, Simon Emese 2, Módos Gabriella
- Master női 1,CSOMOR ERIKA 2, Füzy Anna
A teljes eredménylista a www.pannonmaraton.hu oldalon megtekinthető.
Avagy, a maratonista magányossága. Bolyozás vagy halál. Ezek is lehetnének a hosszú táv mottói. Miért? Látszólag egy kellemes kis dombvidéki versenynek tűnik ez a futam, azonban a hosszú táv szépen felőrli az ember erejét és idegeit. Legalábbis velem ez történt.
Időjárás: Hihetetlen módon nem esett. Nem kellett a bicajt tengelyig érő mocsármezőkön keresztülvonszolni. Pedig gondoltam kikérem lassan Hanyi Istók lápi rém szakvéleményét. Most nem volt erre szükség.
Pálya: Egyedülálló a maga nemében, hiszen két teljesen eltérő talajjal rendelkező tájegységen (Bakonyi hegység, Sukorói dombság) vezetett keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a homoktól a szántóföldön át a dózerútig minden volt. Mint a búcsúban. Kezdő geológusoknak kötelező a rendezvény látogatása.
Meglepő módon porzott a pálya, nem kellet sarat dagasztani. Már-már szilikózis veszélye állt fenn. Igazi multi-sportembereknek való az itteni tekerés. Ki lehetett élni a falvak közti aszfaltcsíkon az országúti hajlamokat, Kőris-hegyről lefelé azonban komplett ugratókkal tarkított igazi DH pályán lehetett bravúroskodni.
Táj: A gázlókat „soha, soha nem lehet megunni.”, hogy egy szlogent idézzek.
A Cuha patak völgye csodaszép. Igazi szurdokvölgy. Csak kicsiben. Mindenkinek ajánlom, hogy jövőre ezen a versenyen, vagy a HBSE szervezésű Gázló TT-n látogasson el ide. Nagyon megéri. Az új pálya nyomvonala végigvezet egy gerincen, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a Pannonhalmi apátságra. Ja és jártunk még ősfenyvesben is.
Jelölés: Nos ez nehéz téma. Igen megoszlanak erről a vélemények. A rövid és középtávon a versenyzők úgy hallottam elég jól elboldogultak a jelolvasással. A hosszú távon mi tagadás voltak izgalmas pillanatok. Mi a megoldás? Versenyzők részéről a látás csodálatos képességével történő intenzív táblafigyelés. A rendezők részéről a kihelyezett 3000 méternyi szalaghoz további 3 méternyi megvásárlása. És a rosszalkodó szalageltüntető turistákra azonnali statáriumot kell elrendelni. Még egy lehetőség felmerült bennem. A sziu indiánokhoz kéne szervezni nyomolvasó tanfolyamot. Elsőként jelentkezem. Néha nem beszélek komolyan. Nem volt ekkora gáz.
A nagy párharc: 2 évvel ezelőtt egy Bringabandi az utolsó kanyarban előzött. Később kiderült hogy a Bikemag címlapfiú, a médiasztár Wooky volt a tettes. Azóta nagy hagyománya van ennek a rangadónak. Idén végre valóra vált egy álom. Nagy nehezen sikerült a szépítenem 2-1 re. Igaz a kis csubi elment málnázni a rekettyésbe, ezzel plussz kilcsiket gyűjtött be.
A verseny: A rajt után Annamary buzdítása ellenére gyorsan lemaradtam. Az összes ellenfél jól elhúzott. Bemelegítés nem ártott volna. Na majd jövőre. Kár volt komák a nagy sietség. Rossz felé mentek. Hiába kiabálok elhúznak. Nem látják a táblákat? No mindegy én szenvedek felfelé. Majd egyszer csak megjön az erő, és beindul a gépezet. Előzők. Folyamatosan. Zsír és pulzuskirályság van. János medvével szedegetjük az áldozatokat. Ő a mai játszótársam. Egy darabig. Aztán lelketlen gazemberként a nagy hegyre félúton elhagyom. Tehát repesztek, amíg bírok. Érdekes jelenségként több nagy név csak 1 óra múlva előz meg. Ők sem hoztak szemüveget, és nem is annyira vidámak. Mindig ráakadok egy-egy bolyra. Amíg bírok, megyek velük. Sejtem hogy nem lesz jó vége a száguldásnak, de jól esik. Gic-nél kiderül, hogy megelőztem a női mezőnyt. Nekem ez nagy szó. Azonban ebben a pillanatban elhúz Füzy Anna. Embertelen sprint utána. Egyedül megpurcannék az aszfalton, menni kell. Muszáj. Szépen bolyozunk. Majd kezdetét vette a Sivatagi Vihar hadművelet. A homokban majdnem 0-ra lassulunk, közben meg elhúz mellettünk a lányok szuper-expressze. Megindul az előzgetés az első helyért. Mi meg páholyból figyeljük a küzdelmet. A hegyre fel kicsit durva a tempó, így átváltunk túrázósba. Egyszer csak elszuszog mellettem Janimaci. Hogy megváltozott. Hú nem is ő az! Segítség, elhagytam az alvótársamat! Túl a csúcson barlangászni támadt kedvem, ezért a jelzésekre fittyet hányva lerongyoltam a lejtőn. Nem nyertem hangszórót, csak újabb tapasztalatokat. Eltúrtam. Nem kicsit, nagyon. Lehet visszatalicskázni. Ja volt tábla. Kettő is. Emlékeztető magamnak: szemészetre elmenni!
Kőris-hegyről lefelé volt egy tuti zúzás aztán jöttek a gázlók. Majd lementem 1 órácskára alfába. Sehol senki egyedül tekerek, tiszta agyhalál. Gyorsan döntök: Mégsem veszek outi bicajt. Zsolti csapattárs utolér Gic-nél. Örömmámor. Magányomnak végre vége. Kapom az infókat, hogy ki-kivel és merre? A lényeg hogy Wooky barátom mögöttem van. Kicsit megnyugszom. Egy könnycseppet elmorzsolok azért, amikor Janimaci defektkálváriájáról értesülök. Aszfalton együtt megyünk, terepen leakadok. Ez párszor ismétlődik. És a végső forgatókönyv is a szokásos. Az utolsó emelkedőn ellép tőlem Zsolti. Végre beértem. Kicsit kicsúsztam a tervezett 6 órából. Sebaj.
Delma úr: Jól szuperált a bringa, de a teló hangosan tiltakozott az ugratás ellen. Szegénykémen eltört a nyereg is, pedig nem is estem, így fájó hátsóval sikerült beérkezni.
Zebe-Zaba: Ellátás volt bőségesen. Néhány versenyen komoly közelharcot kell vívni az energialötyikért. Most pont az ellenkezője miatt könyöröghettem a kedves nénikének a frissítőponton: ”Kérem energiaszmötyit Ne! Csak vizet! De azt sokat!” Olyan készségesen próbáltak traktálni, mint egy falusi lagziban. Ha nem vigyázok még a vázamat is feltöltik a kék energiaitallal. Győztem ellenkezni. A célban nem a maratonokon megszokott egyengulyás fogadott. Na jó volt az is. Most lehetett választani. A fűszeres rántott sajt mennyei volt.
Eredményhirdetés: Tavalyi időmön sikerült fél órácskát javítani. Így végre időben célba értem és megnézhettem a ceremóniát. Annyi kupa volt az asztalon, mint égen a csillag. Gondoltam rendes népek ezek a rendezők és minden résztvevőnek kiosztanak egyet. Csalódnom kellett nem kaptam. Nincs igazság. Pedig volt olyan versenyző, akit vagy ezerszer kiszólítottak. Szegények a dobogóhoz való rohangászásban jobban lefáradtak, mint a maratonon. Osztottak érmet abszolútban, korcsoportban, valamint Pannon Sorozat összetett kategóriában is. Először a mellettem álló TV stáb vesztette el kicsit a fonalat, majd Ádám barátunk kevert össze pár nevet és egyesületet. Érthető volt a műsorvezető izgalma, mert jött a tombola. A Schwinn-Csepel szponzornak hála több bicaj várt gazdára. Árulás történt már megint. Itt sem nyertem. Na nem baj, ennek ellenére szerintem jövök jövőre megint: Rántott sajtot enni. Étvágycsinálónak előtte gyorsan lezavarom ezt a 120 kilcsit.
Eredmények Hosszú táv
- Felnőtt férfi: 1, PARTI ANDRÁS 2, Blazsó Márton 3, Buruczki Szilárd
- Master férfi: 1, Hasenfrantz Péter 2, Bogár Gábor 3, Dobos Ferenc
- Felnőtt női: 1, Simon Emese 2, Módos Gabriella
- Master női 1,CSOMOR ERIKA 2, Füzy Anna
A teljes eredménylista a www.pannonmaraton.hu oldalon megtekinthető.
Megjegyzések