A Duna maraton hosszú távú duatlon
Mókás volt az a verseny. Először tekertünk egy középtávot bringával, majd sárban futottunk, cipekedtünk küzdöttünk kb. 10 km-t, majd mentünk egy rövidtávot újra bringával. Csudálatos volt, de soha többet.
Az idei Duna marci szervezése szerintem nagyon profi volt. Pályajelölés, rajtterület, bringamosó, zuhany, frissítés hibátlan volt. Olyan kedvesek voltak a frissítőpontokon, hogy többet ácsorogtam, mint szoktam.:)
A célvonalnál Szabi, Zsolti meg én ácsorogtunk a rajtra várva, amikor megjelent Janimaci is bedobva a bringáját közénk "Az úgy is elférek" jelmondattal. Vicces volt. A rajt után Zsoltival bolyoztunk egy darabig, de gyors volt nekem a tempó, így leszabályoztam magam.
A versenyt élveztem 4 órán keresztül. Előztem, küzdöttem, bolyoztam, száguldoztam lefelé. Utána jött a csudajó sarazós bringatolás 1 órán keresztül. Ezt mindig is imádom, mert azok a sporik, akiket nagy küzdelemben idáig leelőzök, azok ilyenkor szépen elszaladnak mellettem. Kb. 10 pajtika hagyott le a sármezőn. Na, itt elmúlt a jókedvem.:)
Innentől kezdve brutál volt a DM hosszútáv. Nagyon nem voltam a toppon. Vádlim az úgy remegett, mint a miskolci kocsonya. Előjött rajtam az összes nyavalya, ami előfordulhat, fejfájás, szédülés, görcsök, szúrt a tüdőm, a géltől fájta a hasam. Szerintem a hülye időjárás is közrejátszott
Amikor visszaértünk a középtáv pályájára, onnantól helyreállt a lelkivilágom, örültem, hogy nem kell dagonyázni. Újra ment a bringa, bár már éreztem, hogy fáradok. Egy zsiráfos sráccal hosszasan csatáztunk, de végül ő győzött. Ráadásul még 2 srác megelőzött a legutolsó mászás tetejénél, pedig őket jó régen lehagytam. Ezt már egyáltalán nem bántam, örültem, hogy megúsztam igazi görcs, esés, technikai probléma nélkül.
Emlékezetes marad ez a verseny. De nem akarok panaszkodni, mert valahol mégis jó volt. Főleg az, hogy beértem.:)
Konát megdicsérem, mert gyönyörűen fékezett váltott a sártengerben is.:)
Nem ismétlődött meg a 2006-os rémálom, a tárcsaféknek hála elforgott a kerekem.
A célban remek volt, hogy nem bontottak le mindent, mint ahogy régebben, amikor beértem a hosszú távról. Tetszett, hogy van élet. A happys csapattársak kedvesen fogadtak, köszönöm a support segítségét meg a finom sütiket. Gagesz figyelmessége külön jól esett. Kis pihi után kitárgyaltuk a versenyt Pinyóval, Sancival.
Közben beérkezett Zsolti is, aki a 2* tépte el a láncát, érthetően nem volt túl vidám. Majd pár perc múlva jött Laci , aki szisztematikus felkészülésével sikeresen teljesítette a maga elé kitűzött célt.
Gratula mindenkinek aki végigküzdötte ezt a kemény maratont. Remek volt a HAPPY hangulat.
Szabival hazafelé bőven volt időnk kitárgyalni a versenyt, mivel dugó volt az úton. Nagy köszi a fuvarért.:)
Konklúzió:
- Rendszeresen, tervszerűen kell edzeni, mert csak szenvedés a verseny, vagy hagyni kell az egészet a pékbe, és csak buliból tekerni, versenyezni. Ebben az évben sajna csak 2 hónapot (április, május) bringáztam úgy, ahogy kell, a többit ellazsáltam. Jövőre rövid és/vagy középtávon fogok indulni.
- Hosszú távon nem indulok többet, ilyen zsenge felkészüléssel, vagy ha sár van. De ezt már sokszor mondtam.:)
Az idei Duna marci szervezése szerintem nagyon profi volt. Pályajelölés, rajtterület, bringamosó, zuhany, frissítés hibátlan volt. Olyan kedvesek voltak a frissítőpontokon, hogy többet ácsorogtam, mint szoktam.:)
A célvonalnál Szabi, Zsolti meg én ácsorogtunk a rajtra várva, amikor megjelent Janimaci is bedobva a bringáját közénk "Az úgy is elférek" jelmondattal. Vicces volt. A rajt után Zsoltival bolyoztunk egy darabig, de gyors volt nekem a tempó, így leszabályoztam magam.
 |
| Származási hely: Duna MTB Maraton |
A versenyt élveztem 4 órán keresztül. Előztem, küzdöttem, bolyoztam, száguldoztam lefelé. Utána jött a csudajó sarazós bringatolás 1 órán keresztül. Ezt mindig is imádom, mert azok a sporik, akiket nagy küzdelemben idáig leelőzök, azok ilyenkor szépen elszaladnak mellettem. Kb. 10 pajtika hagyott le a sármezőn. Na, itt elmúlt a jókedvem.:)
Innentől kezdve brutál volt a DM hosszútáv. Nagyon nem voltam a toppon. Vádlim az úgy remegett, mint a miskolci kocsonya. Előjött rajtam az összes nyavalya, ami előfordulhat, fejfájás, szédülés, görcsök, szúrt a tüdőm, a géltől fájta a hasam. Szerintem a hülye időjárás is közrejátszott
Amikor visszaértünk a középtáv pályájára, onnantól helyreállt a lelkivilágom, örültem, hogy nem kell dagonyázni. Újra ment a bringa, bár már éreztem, hogy fáradok. Egy zsiráfos sráccal hosszasan csatáztunk, de végül ő győzött. Ráadásul még 2 srác megelőzött a legutolsó mászás tetejénél, pedig őket jó régen lehagytam. Ezt már egyáltalán nem bántam, örültem, hogy megúsztam igazi görcs, esés, technikai probléma nélkül.
Emlékezetes marad ez a verseny. De nem akarok panaszkodni, mert valahol mégis jó volt. Főleg az, hogy beértem.:)
Konát megdicsérem, mert gyönyörűen fékezett váltott a sártengerben is.:)
Nem ismétlődött meg a 2006-os rémálom, a tárcsaféknek hála elforgott a kerekem.
A célban remek volt, hogy nem bontottak le mindent, mint ahogy régebben, amikor beértem a hosszú távról. Tetszett, hogy van élet. A happys csapattársak kedvesen fogadtak, köszönöm a support segítségét meg a finom sütiket. Gagesz figyelmessége külön jól esett. Kis pihi után kitárgyaltuk a versenyt Pinyóval, Sancival.
Közben beérkezett Zsolti is, aki a 2* tépte el a láncát, érthetően nem volt túl vidám. Majd pár perc múlva jött Laci , aki szisztematikus felkészülésével sikeresen teljesítette a maga elé kitűzött célt.
Gratula mindenkinek aki végigküzdötte ezt a kemény maratont. Remek volt a HAPPY hangulat.
Szabival hazafelé bőven volt időnk kitárgyalni a versenyt, mivel dugó volt az úton. Nagy köszi a fuvarért.:)
Konklúzió:
- Rendszeresen, tervszerűen kell edzeni, mert csak szenvedés a verseny, vagy hagyni kell az egészet a pékbe, és csak buliból tekerni, versenyezni. Ebben az évben sajna csak 2 hónapot (április, május) bringáztam úgy, ahogy kell, a többit ellazsáltam. Jövőre rövid és/vagy középtávon fogok indulni.
- Hosszú távon nem indulok többet, ilyen zsenge felkészüléssel, vagy ha sár van. De ezt már sokszor mondtam.:)
Megjegyzések
Kati