Az év első hóban-bringázása
Szombaton sikerült véghezvinni az év első hóban-bringázását. A városligetben még gyönyörű napsütésben körözgettem öcsémre várva. Mire a Ferdinánd hídhoz értünk elkezdett szakadni a hó. És persze, hogy a szél is fújt és pont szemből.
Kemény sportemberként nem hátráltunk meg és a Szépvölgyin feltekertünk a HHH-re. Itt már rendesen megmaradt a hó. A turista utakon sokan nyüzsögtek. Egy futó emberkével versenyeztünk felfelé. Én széttekertem magam, de ő győzött. Lehet hogy áttérek a futásra?
Árpád kilátó - reptér - Hűvösvölgy volt az útvonal. A hóban lefelé nagy cselendzs volt az avaron, faágakon, sziklákon való száguldozás. Tiszta csillagok háborúja érzés volt, ahogy hyper sebességre kapcsoltunk és a repkedő hópelyhek fénycsíkokká változtak a szemünkben.
A szélnek köszönhetően azért gyorsan sikerült átfagyni. Irány a büfé. A sajtos tejfölös lángosos + tea kombó életmentőnek bizonyult. Ilyen finomat rég nem ettem. Már csak a városban kell hazatekerni.- ez sima ügy gondoltam.
Öcsém aki eddig vékony cipőjében didergett, hirtelen ráérzett a bringázás izére. És a móka kedvéért, meg hogy ne fázzunk gyorsan betonon még feltekertünk Hüvösvölgyből Rózsadombra.
Na a hegyről lefelé öcsi bekapcsolta az extém freeride, downhill üzemmódot és suhantunk az autók előtt, mellet, között. Én meg csak kapaszkodtam. Padkára fel-le, villamos sin, Margithíd, bicajút és már otthon is voltunk.
A belvárosban elállt a hóesés és újra szikrázó napsütés várt minket.
Annak ellenére hogy a gatyómból otthon 5 liter vizet csavartam, ki és a szempilláim összefagytak, nagyon élvezetes kis 45 kilcsis tekergés volt.
Kemény sportemberként nem hátráltunk meg és a Szépvölgyin feltekertünk a HHH-re. Itt már rendesen megmaradt a hó. A turista utakon sokan nyüzsögtek. Egy futó emberkével versenyeztünk felfelé. Én széttekertem magam, de ő győzött. Lehet hogy áttérek a futásra?
Árpád kilátó - reptér - Hűvösvölgy volt az útvonal. A hóban lefelé nagy cselendzs volt az avaron, faágakon, sziklákon való száguldozás. Tiszta csillagok háborúja érzés volt, ahogy hyper sebességre kapcsoltunk és a repkedő hópelyhek fénycsíkokká változtak a szemünkben.
A szélnek köszönhetően azért gyorsan sikerült átfagyni. Irány a büfé. A sajtos tejfölös lángosos + tea kombó életmentőnek bizonyult. Ilyen finomat rég nem ettem. Már csak a városban kell hazatekerni.- ez sima ügy gondoltam.
Öcsém aki eddig vékony cipőjében didergett, hirtelen ráérzett a bringázás izére. És a móka kedvéért, meg hogy ne fázzunk gyorsan betonon még feltekertünk Hüvösvölgyből Rózsadombra.
Na a hegyről lefelé öcsi bekapcsolta az extém freeride, downhill üzemmódot és suhantunk az autók előtt, mellet, között. Én meg csak kapaszkodtam. Padkára fel-le, villamos sin, Margithíd, bicajút és már otthon is voltunk.
A belvárosban elállt a hóesés és újra szikrázó napsütés várt minket.
Annak ellenére hogy a gatyómból otthon 5 liter vizet csavartam, ki és a szempilláim összefagytak, nagyon élvezetes kis 45 kilcsis tekergés volt.
Megjegyzések