Mátra marci, avagy Nem a teljesítés a lényeg, hanem a magyarázat.
Miben fejlődtem a legtöbbet a hétvégén?
Szabival már 1 perc alatt pakoljuk be és ki a csomagokat/bringákat a Clióból. Nagyon begyakoroltuk ezt a manővert. :)
Miben fejlődtem vissza a legtöbbet a hétvégén?
A bringázásban. Ilyen szánalmas teljesítményt szerintem versenyen még nem nyújtottam. :(
Kassa-Mátra:
Jo kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe be. Kassától a Mátráig Szabi nyomatja a padlógázt. Na jó azért ennyire nem repesztettünk, de hamar megérkeztünk. A kalandparkban a kedves lányok még marasztaltak volna, de Wooky hív, vár a szállás. A nagy BB-s vacsiból már csak a desszertre érkezünk. Alvás ágyban? Melegvizes zuhany? Fedél a fejünk felett? Hol vagyok? Fullextrás a hely.
Vasárnap reggel a defektes belsővel, és a rommá kopott külsővel nézek farkasszemet. Ki volt az a lúzer, aki így indult útnak. Jaaa én. Éva kisegít egy sárgumival, Karesztől belsőt kapok.
Bemelegítés-rajt! Sípályán Szabival fel. Megyek, de nem haladok. Na aztán végre lefelé terminátor büntető üzemmód, 30 embert leszedek. Asztma dokinőm mindig mondja, hogy jót tesz az inhaláció. Biztos nem erre a finom kis mátrai porra gondolt. Segítség szilikózist kaptam.
De jó hogy nem vájárnak jelentkeztem az isibe.
Levegő nem jön. Szívom mindenhol. Szívok. Mindenki visszaelőz. Nevezetes momentum. Bringázás közben évek óta nem fulladtam be. No most eljött ez is. Kis fekete pontok táncolnak a szemem előtt. Hessegetem őket, de nem muslincák. Jajj már szédülök is. Vén trotty vagy Árpi, húzzál haza Tv-t nézni. Vonom le a tanulságot. A T-mobil bringatúra résztvevői élőben az aszfalt útról nézik az agonizálásom.
Nyomatok egy kis hörgőtágítót és már indulok is. Na picit jobb a helyzet, de folyamatosan előznek le a népek. Maci vidáman repeszt el mellettem. Melts Andris a hosszú távról hihetetlen tempóban távolodik.
Karesz is utolér. Róla is leszakadok. Fejben feladtam. Ne legyél már ilyen lúzer bíztatom magam. Összekaparom romjaim. Benyomom a tegnap kapott gélt. És nyomatom a pedált is. Csodák nincsenek, de valamennyire erőre kapok. Felzárkózok Kareszre, +beszéljük innen 1ütt megyünk a célig. A 3:30-as időn belüli beérés már csak az egyedüli cél.
Gyorsan szaladnak a kilcsik. Utolsó meredek mászás közben Karesznek láncproblémája akad, én terhelek tovább, nem szállok le, mert akkor tolni kell. Na az lett volna a kegyelemdöfés. Talán még meglehet a 3:30-as idő. Nézek vissza, Karesz is jön. Ok.
Bónuszjáték:
Blazsó Marci és Házi csatája az utolsó km-eken a szemem előtt zajlik. De ők is gyorsan eltűnnek. Eljött végre a cél, 3 perccel kicsúszok a tervezett időből. Nem tud érdekelni.
A verseny eleje-vége remek volt, közben 30 km-t agonizáltam csak. Szervezés szerintem 5-ös.
A nagylényeg: a sárgumi remek módon tapadt a poros kanyarokban. És a nagy bütykök miatt nem fájt a hátam 1 percig sem. Már azt hittem Fullyn ülök. Éva köszi az érzést.
A 30 perccel és 140 helyezéssel mentem gyengébbet, mint kellett volna. De az a borzasztó, hogy ez igazából nem rázott meg. Ha igazi versenyző típus lennék biztos mérges lennék. De nem vagyok az. Sőt. A csapattal szuper jól éreztem magam az egész hétvégén. Köszi srácok.
Szabival már 1 perc alatt pakoljuk be és ki a csomagokat/bringákat a Clióból. Nagyon begyakoroltuk ezt a manővert. :)
Miben fejlődtem vissza a legtöbbet a hétvégén?
A bringázásban. Ilyen szánalmas teljesítményt szerintem versenyen még nem nyújtottam. :(
Kassa-Mátra:
Jo kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe be. Kassától a Mátráig Szabi nyomatja a padlógázt. Na jó azért ennyire nem repesztettünk, de hamar megérkeztünk. A kalandparkban a kedves lányok még marasztaltak volna, de Wooky hív, vár a szállás. A nagy BB-s vacsiból már csak a desszertre érkezünk. Alvás ágyban? Melegvizes zuhany? Fedél a fejünk felett? Hol vagyok? Fullextrás a hely.
Vasárnap reggel a defektes belsővel, és a rommá kopott külsővel nézek farkasszemet. Ki volt az a lúzer, aki így indult útnak. Jaaa én. Éva kisegít egy sárgumival, Karesztől belsőt kapok.
Bemelegítés-rajt! Sípályán Szabival fel. Megyek, de nem haladok. Na aztán végre lefelé terminátor büntető üzemmód, 30 embert leszedek. Asztma dokinőm mindig mondja, hogy jót tesz az inhaláció. Biztos nem erre a finom kis mátrai porra gondolt. Segítség szilikózist kaptam.
De jó hogy nem vájárnak jelentkeztem az isibe.
Levegő nem jön. Szívom mindenhol. Szívok. Mindenki visszaelőz. Nevezetes momentum. Bringázás közben évek óta nem fulladtam be. No most eljött ez is. Kis fekete pontok táncolnak a szemem előtt. Hessegetem őket, de nem muslincák. Jajj már szédülök is. Vén trotty vagy Árpi, húzzál haza Tv-t nézni. Vonom le a tanulságot. A T-mobil bringatúra résztvevői élőben az aszfalt útról nézik az agonizálásom.
Nyomatok egy kis hörgőtágítót és már indulok is. Na picit jobb a helyzet, de folyamatosan előznek le a népek. Maci vidáman repeszt el mellettem. Melts Andris a hosszú távról hihetetlen tempóban távolodik.
Karesz is utolér. Róla is leszakadok. Fejben feladtam. Ne legyél már ilyen lúzer bíztatom magam. Összekaparom romjaim. Benyomom a tegnap kapott gélt. És nyomatom a pedált is. Csodák nincsenek, de valamennyire erőre kapok. Felzárkózok Kareszre, +beszéljük innen 1ütt megyünk a célig. A 3:30-as időn belüli beérés már csak az egyedüli cél.
Gyorsan szaladnak a kilcsik. Utolsó meredek mászás közben Karesznek láncproblémája akad, én terhelek tovább, nem szállok le, mert akkor tolni kell. Na az lett volna a kegyelemdöfés. Talán még meglehet a 3:30-as idő. Nézek vissza, Karesz is jön. Ok.
Bónuszjáték:
Blazsó Marci és Házi csatája az utolsó km-eken a szemem előtt zajlik. De ők is gyorsan eltűnnek. Eljött végre a cél, 3 perccel kicsúszok a tervezett időből. Nem tud érdekelni.
A verseny eleje-vége remek volt, közben 30 km-t agonizáltam csak. Szervezés szerintem 5-ös.
A nagylényeg: a sárgumi remek módon tapadt a poros kanyarokban. És a nagy bütykök miatt nem fájt a hátam 1 percig sem. Már azt hittem Fullyn ülök. Éva köszi az érzést.
A 30 perccel és 140 helyezéssel mentem gyengébbet, mint kellett volna. De az a borzasztó, hogy ez igazából nem rázott meg. Ha igazi versenyző típus lennék biztos mérges lennék. De nem vagyok az. Sőt. A csapattal szuper jól éreztem magam az egész hétvégén. Köszi srácok.
Megjegyzések