Bringagyilkos Bükk Marci
Helyszín: Eger, OMYA kőbánya, Bükk hegység
Nagyon illetlen leszek: Az elején kianyázom magamból a szervezők iránti érzéseimet: qwesYYxccyXXydfQQsdsdf... anutáját nekik! Megnyugodtam!!!
A rajt, a parkolás, a rajtszám felvétel, a tájékoztatás hihetetlenül amatőr módon volt megvalósítva. Nem is vesztegetek erre több szót, ezért inkább arról írok, hogyan sikerült az én inverz rajtom. Naná hogy lekéstem a startot, vagyis nem mivel a saras dagonyás parkolóból lefelé gurigázva hallom, látom, hogy ott megy az én drága kis középtávú mezőnyöm.
Ha nincs az a chip őrület simán beállok közéjük és uzsgyi. Na így forgalommal szemben a padkán a korlát mellé húzódva sprinteltem a rajthoz, hogy a kis csípem beregisztráljon a rendszerbe. Itt nagyon kedves segítőkész szimpatikus szervezőfiúk barátságos mondataikkal segítették a pótrajtomat. Nem voltam egyedül még vagy egy tucat K rajtszámos jött utánam.
Na ... anutátok gondoltam. És mérgemben üveghangon tekertem a mezőny után. És csodák-csodájára feltűntek az első utolsók. Terminátor büntető üzemmód bekapcsol, pulzus 175. És szépen sorban előzöm a bringás pajtásokat. Olyan érzés volt mikor Schumacher lekörözi a Forma 1 mezőnyt. Na így ez a rész nagyon tetszett. Tudtam hogy meglesz a böjtje. De nem érdekelt.
A nagy rohanásban nem volt kedvem megállni levenni az esődzsekit, bár már rég elállt az eső. Szép kis patakocskák indultak meg a kabáton belül. Az első frissítő pontnál kabát le. Az ujjából kiöntöttem a vizet. Nem beázott, ezt én párologtattam az 1 óra alatt. Szép kis fogyókúra.
Downhill üzemmód be. Hála elrebeg Schwalbe gumi istenségnek az első Black Shark gumikért. A sárban is jól fog, nem csúszkál. Lefelé tovább "büntetek" mindenkit leleőzök. Jön a beton: maxi gáz, negyvensokkal megyek. Bringakirály vagyok(: Na a királyság egészen Felsőtárkány végéig tart. A lelkes szurkolóknak prezentálunk egy Tour-os sprintet. Jön az újabb emelkedő. Valami nem stimmel. Nem megy a tekerés. Vagy beragadt a fék, vagy valaki titokban mázsás ólmokat ragasztott a bicajra. (: Hát egyik sem.
A bringaúton ördög bácsival megyünk együtt. Tartalék telepek bekapcs. Tolom le a népeket, mint kopasz merdzsós a mazsolákat autópályán. Még az egy nyomtávoson is állandóan azt lihegem: Vigyázz Balról. Aztán: Balról, aztán már csak lihegek. Vagy elengednek, vagy nem.
Bicaj kezdi megadni magát a sártól, nem megy minden fokozat ugrál a lánc. Nembaj. Fogcsikorgatva kezdek szenvedni. Jön a kegyelemdöfés: a brutál meredek. Na tolás lesz. Ezt nagyon utálom. Power off. Tolom, közben Powerbat-t majszolok. Jó nagy tulok vagyok, hogy ezt nem egy fél órával korábban a betonon tettem meg. Na innentől kezdve szépen kezdek visszaelőzgetni.
Végre frissítőpont. Agyhalál. Befalok 2 banánt. Bicajszervíz: sár lekapar, lánc váltó megkeres.
Downhill újra: most köves. Na ez jól jön. Lock out ki. Tuti kis rugózás. Na ez életmentő + a frissítés. Visszaelőzőm az előzőket. Még lejtőt akarok! Ne legyen vége! Átvált sarasba. Nem baj küldöm neki, nem bírok már gondolkozni, hogy ebből csúnya bukta lehet. Nem bírok magammal, engedjetek. Na akkor veszélyes üzemmód 2. fokozat. Dzsindzsába, dzsuvába, vízmosásba, sárba be, csak előzzek már végre.
Na egyenes. 200 kilós kerekekkel lövöldözöm a sárgombócokat. A tekerés meg csak nem megy. Távolban egy sárga zsiráf. Utolérem: egy lány. Jön a beton. Végre találok egy fokozatot ami működik. Hihetetlen sebesség 20-25-30-35. Mindjárt itt a vég(e).
Utsó emelkedő: lánc váltó recseg. inkább leszállok, tolom. Utolérnek. Nem baj csak legyenmárvégrevége. Annyira nem figyelek már hogy a kellemes erdei ösvényen továbbküldöm elfelejtek kanyarodni. Azért ez egy szalagot megért volna. Vissza.
Anyúú nincs kedvem, nem akarom, hazaakarokmenni!(:
Aztán feltűnik a távolban egy kis motivációs cél: piros női bringásgatyó . Na ezt nézzük meg közelről. Sikerült. Megérte a sprint. Tovább.
Végre egy HBSE-s ismerős brutál 8-sal az első kerékben: CSoki. Hajrá a betonon. A nagy Happybike-os buzdítás a végén igazán jól esik. Cél. Aranyérem. Mííivan megnyertem? (: Majd jövőre!
Remélem az idő feledteti a szervezési bakikat, a rendezők parittya hozzáállását, és a bringa gyilkos dagonyát. Külön csókoltatom az energiaitalos cuncillát a célban.
Ui.: Sprint asszonykámért a reptérre, koszosan dzsuvásan, bicajjal. A kis 1.4 Astra jól teljesít: 10 literes fogyasztás, padló gáz, de 2 óra alatt pont ott vagyok. És még le is hagytunk egy bringás kollégát, aki csodaszép Subarujával szintén a versenyről jött. Szívesen csodáltam volna egész úton, de nem bírta a 145-ös tempót.(: Nekünk menni kellett!!!
Táv: 55 km
Szint: 1250 méter
Idő: 3:44:29
Összes induló a távon: 493
Helyezés abszolút: 339.
Összes induló a kategóriában: 365
Helyezés kategóriában: 251.
Első helyezett ideje: 2:22:52
Nagyon illetlen leszek: Az elején kianyázom magamból a szervezők iránti érzéseimet: qwesYYxccyXXydfQQsdsdf... anutáját nekik! Megnyugodtam!!!
A rajt, a parkolás, a rajtszám felvétel, a tájékoztatás hihetetlenül amatőr módon volt megvalósítva. Nem is vesztegetek erre több szót, ezért inkább arról írok, hogyan sikerült az én inverz rajtom. Naná hogy lekéstem a startot, vagyis nem mivel a saras dagonyás parkolóból lefelé gurigázva hallom, látom, hogy ott megy az én drága kis középtávú mezőnyöm.
Ha nincs az a chip őrület simán beállok közéjük és uzsgyi. Na így forgalommal szemben a padkán a korlát mellé húzódva sprinteltem a rajthoz, hogy a kis csípem beregisztráljon a rendszerbe. Itt nagyon kedves segítőkész szimpatikus szervezőfiúk barátságos mondataikkal segítették a pótrajtomat. Nem voltam egyedül még vagy egy tucat K rajtszámos jött utánam.
Na ... anutátok gondoltam. És mérgemben üveghangon tekertem a mezőny után. És csodák-csodájára feltűntek az első utolsók. Terminátor büntető üzemmód bekapcsol, pulzus 175. És szépen sorban előzöm a bringás pajtásokat. Olyan érzés volt mikor Schumacher lekörözi a Forma 1 mezőnyt. Na így ez a rész nagyon tetszett. Tudtam hogy meglesz a böjtje. De nem érdekelt.
A nagy rohanásban nem volt kedvem megállni levenni az esődzsekit, bár már rég elállt az eső. Szép kis patakocskák indultak meg a kabáton belül. Az első frissítő pontnál kabát le. Az ujjából kiöntöttem a vizet. Nem beázott, ezt én párologtattam az 1 óra alatt. Szép kis fogyókúra.
Downhill üzemmód be. Hála elrebeg Schwalbe gumi istenségnek az első Black Shark gumikért. A sárban is jól fog, nem csúszkál. Lefelé tovább "büntetek" mindenkit leleőzök. Jön a beton: maxi gáz, negyvensokkal megyek. Bringakirály vagyok(: Na a királyság egészen Felsőtárkány végéig tart. A lelkes szurkolóknak prezentálunk egy Tour-os sprintet. Jön az újabb emelkedő. Valami nem stimmel. Nem megy a tekerés. Vagy beragadt a fék, vagy valaki titokban mázsás ólmokat ragasztott a bicajra. (: Hát egyik sem.
A bringaúton ördög bácsival megyünk együtt. Tartalék telepek bekapcs. Tolom le a népeket, mint kopasz merdzsós a mazsolákat autópályán. Még az egy nyomtávoson is állandóan azt lihegem: Vigyázz Balról. Aztán: Balról, aztán már csak lihegek. Vagy elengednek, vagy nem.
Bicaj kezdi megadni magát a sártól, nem megy minden fokozat ugrál a lánc. Nembaj. Fogcsikorgatva kezdek szenvedni. Jön a kegyelemdöfés: a brutál meredek. Na tolás lesz. Ezt nagyon utálom. Power off. Tolom, közben Powerbat-t majszolok. Jó nagy tulok vagyok, hogy ezt nem egy fél órával korábban a betonon tettem meg. Na innentől kezdve szépen kezdek visszaelőzgetni.
Végre frissítőpont. Agyhalál. Befalok 2 banánt. Bicajszervíz: sár lekapar, lánc váltó megkeres.
Downhill újra: most köves. Na ez jól jön. Lock out ki. Tuti kis rugózás. Na ez életmentő + a frissítés. Visszaelőzőm az előzőket. Még lejtőt akarok! Ne legyen vége! Átvált sarasba. Nem baj küldöm neki, nem bírok már gondolkozni, hogy ebből csúnya bukta lehet. Nem bírok magammal, engedjetek. Na akkor veszélyes üzemmód 2. fokozat. Dzsindzsába, dzsuvába, vízmosásba, sárba be, csak előzzek már végre.
Na egyenes. 200 kilós kerekekkel lövöldözöm a sárgombócokat. A tekerés meg csak nem megy. Távolban egy sárga zsiráf. Utolérem: egy lány. Jön a beton. Végre találok egy fokozatot ami működik. Hihetetlen sebesség 20-25-30-35. Mindjárt itt a vég(e).
Utsó emelkedő: lánc váltó recseg. inkább leszállok, tolom. Utolérnek. Nem baj csak legyenmárvégrevége. Annyira nem figyelek már hogy a kellemes erdei ösvényen továbbküldöm elfelejtek kanyarodni. Azért ez egy szalagot megért volna. Vissza.
Anyúú nincs kedvem, nem akarom, hazaakarokmenni!(:
Aztán feltűnik a távolban egy kis motivációs cél: piros női bringásgatyó . Na ezt nézzük meg közelről. Sikerült. Megérte a sprint. Tovább.
Végre egy HBSE-s ismerős brutál 8-sal az első kerékben: CSoki. Hajrá a betonon. A nagy Happybike-os buzdítás a végén igazán jól esik. Cél. Aranyérem. Mííivan megnyertem? (: Majd jövőre!
Remélem az idő feledteti a szervezési bakikat, a rendezők parittya hozzáállását, és a bringa gyilkos dagonyát. Külön csókoltatom az energiaitalos cuncillát a célban.
Ui.: Sprint asszonykámért a reptérre, koszosan dzsuvásan, bicajjal. A kis 1.4 Astra jól teljesít: 10 literes fogyasztás, padló gáz, de 2 óra alatt pont ott vagyok. És még le is hagytunk egy bringás kollégát, aki csodaszép Subarujával szintén a versenyről jött. Szívesen csodáltam volna egész úton, de nem bírta a 145-ös tempót.(: Nekünk menni kellett!!!
Táv: 55 km
Szint: 1250 méter
Idő: 3:44:29
Összes induló a távon: 493
Helyezés abszolút: 339.
Összes induló a kategóriában: 365
Helyezés kategóriában: 251.
Első helyezett ideje: 2:22:52
Megjegyzések