Tour de Velence

Tour de Velence, avagy a maratoni tekerésem története majdnem pofára eséssel, elszámított távolsággal, nagy széllel, nagy tál rántott hússal, nemfürdéssel, életem legfinomabb őszibarackjával.

Én sajnos nem tudtam részt venni se az olimpián, sem egyéb cseh tájbringa bajnokságon ezért beneveztem a saját szervezésű és rendkívül szép hangzású Tour de Velence versenyemre. Sajnos Lance Amstrong egyéb elfoglaltságára hivatkozva nem tudott részt venni a rendezvényen. (:

Mindig mondja a nejem, hogy nem figyelek rá. Na már megint igaza volt.1 nappal több szabit vettem ki a nyaralásra mint kellet volna. De ezt a napot teljes egészében a bicajozásnak szenteltem végre. Az időjósokat hallgatva arra gondoltam a nyáron utoljára csobbanok egyet a Velencei tóban.

Reggel gyors bicaj szervízzel kombinált olimpianézés. (halálba izgultam magam a női vizilabdások meccsén) El is szöszmötöltem a korai indulást. Így 11:30-kor start Zuglóból a slickes montival. Furcsa volt a BS-nél rákanyarodni a Hungária melletti bicajosútra. A Stefánián megszokott nyugihoz képest itt végég dübörögtek, okádták a füstöt a teherjárgányok.

A térképet böngészve sosem járt bringa utakon haladtam: Lágymányosi híd - Hengermalom u. - Egér u. - aztán 1-es országúton simán ki Biatorbágyig.

Na itt majdnem tropára törtem magam. Hihetetlenül élveztem a 6 bárra fújt gumikkal a száguldást a falu elejétől lefelé. Szépen kúszott felfelé a sebességem egészen 55-ig. Küldtem neki rendesen mivel a viadukt után a másik oldalon egy emelkedő következett. Na erre egy Ford Puma sportzsebkocsival a benzinkúttól békésen elém kanyarodott egy plázacicó. Kis fék adrenalin fel, na ezt megúsztam. De nem, mert a kedves hölgy úgy döntött, hogy mégsem halad tovább egyenesen. Ekkor kb. 2 méterrel haladtam mögötte. Ő a lejtő alján a kereszteződés előtt vagy 20 méterrel hirtelen kezdett el fékezni, én csak azt vettem észre hogy mellégurulok az indexét így nem láthattam, de sejtettem egyből, hogy itt ő a főútról egyből lekanyarodik jobbra. Na vészfék padkára le, slick szántotta a port rendesen, súlypont hátra. Ő mit sem sejtve lazán bekanyarodott, míg én küzdöttem hogy elkerüljem az ütközést. A végén kb. 1 cm-rel ment el előttem, így nem az árok felé vettem az irányt, hanem vissza az útra. Szerencsére nem jött semmi a kereszteződésben és így megúsztam.

Tanulságok:
Az autósok nem számítanak arra, hogy egy bringás ilyen nagy sebességre is képes lehet.
Nagyobb követési távot kell tartani az autó mögött
Ilyen necces helyzetben a kiszámíthatatlan autóst elengedni, inkább 0-ról feltekerni a szemközti dombra
Nekem egy új féket beszerezni, ez a régi canti-s inkább csak lassító, nem fék








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések