Cél 2000m szint - irány a Kékestető

Peti:
"Már 1 hónapja tervezgettük Árpival, hogy kéne menni egy Mátra kört, hogy ne csak szűkebb környezetünkben bringázgassunk. A Mátra közel is van szép is és jól tekerhető. Sajnos az időjárás erre a hétvégére tönkretette az erdei utakat, ezért az aszfaltozást választottuk. Mindkettőnk felkészülésébe nagyon hiányzott már egy olyan edzés, amikor folyamatosan és sokat tudunk felfelé menni. Ehhez nem kell más, mint egy jó hosszú emelkedő. Erre a célra a Mátrafüred - Kékestető asztfalt utat néztem ki. Tökéletes egy ilyen edzés megvalósításához. 12 Km hosszú, a szint emelkedés 650m, de ha Parád felől jövünk visszafelé, akkor 800m is begyűjthető, folyamatos tekerés mellett.

Célunk 2000m szint begyűjtése volt, minél rövidebb táv alatt. Ehhez 3-4x terveztük megmászni a Kékestetőt. Csatlakozott hozzánk IronMarian is. Ő egy ironman versenyre készül, és neki is passzolt a tervezett edzés a felkészülési tervébe.

Reggel 7:15-kor indultunk a Hősök teréről. Kicsit késve, 8:30-kor pattantunk nyeregbe és rögtön indultunk is felfelé. Szép napsütés, szélcsend és kellemes 20-21 fok. Ideális bringás idő. A folyamatos beszélgetés miatt úgy tűnt, hogy hamar felértünk a csúcsra, de ez csalóka volt, mert a tervezett 45 perc helyett, kereken 1 óra kellett hozzá. Mariannának meghúzódott a combja, ezért ő különvált és egyedül folytatta az edzést.

Mi legurultunk Parádig, majd forduló és irány vissza. 800m folyamatos mászás vette kezdetét, ami kifejezetten örömmel töltött el mindkettőnket. 85% körül menve előre álltam és vittem a tempót. Jól ment, nem erőlködtem. Kényelmesen felértünk Mátraházáig. Majd bal kanyar és fel a tetőig. Itt már erősebb volt a tempó, de azért tartalékoltunk, mert még 1 kör hátra volt. Sajnos csak egy, mert nem fogunk beleférni a tervezett időbe. A tervezett 1 óra helyett 1ó 25 perc kellett 1 körhöz. A lefeléket nem engedtük úgy, ahogy terveztem, mert sok vízátfolyás volt, ami csúszik és a felverődő víztől pedig fáztunk. Szóval óvatosan csurogtunk vissza Mátrafüredre.

Forduló vissza, majd megkezdtük az utolsó mászást. Megbeszéltük, hogy aeroban maradunk végig, esetleg az utolsó pár száz métert mindenki saját belátása szerint teljesíti. Mátraházáig együtt mentünk, majd szólt Árpi, hogy nyugodtan menjek, ha bírok még. Mivel a végét mindig meg kell nyomni :-), ezért egy kicsit még rátettem és 92 %-on jöttem a végéig. Örültem, mikor felértem a csúcsra, a szintmérő 2055m emelkedést mutatott. Sajnos nagyon kifogytunk az időből, ezért egy negyedik körre már nem volt lehetőségünk, pedig az lett volna az igazi. Ezt egy kicsit azért sajnálom, de így is elégedett vagyok, mert a célunkat teljesítettük :-)"