Flash Across Marathon - Sopron
Közvetítés a soproni exkluzív "Hová lett a pumpám?" vetélkedő színhelyéről.
Kedves nézők és rádió hallgatók.
Felvirradt a nagy nap. A penészes pincék mélyéről végre kibújhattak a csillogó napsütésbe a hosszú görgős edzéstől elfásult arcú maratonisták. Vége a felkészülésnek, eljött az első MTB Maraton ideje.
Ködmönbá a megérkezés utáni vacsora alkalmával próbálta felvenni a tökéletes gömb formát. Állítólag ennek a testnek legjobb a légellenállása a lejtőn. Mindez a KT2 topikon Naza Tanár Úr levezetése után részletesen elolvasható.
"Ha már felfele nem megy a tekerés, akkor legalább lefelé repesszünk" - volt az jelszó. A mutatvány sikeres teljesítéséhez jelentős ételmennyiség elfogyasztásához volt szükség. Az akcióhoz RZsolti plussz egy adag főétel pusztításával csatlakozott. A kísérlet nem hozott teljes sikert, de a pocakok tájékán azért kimutatható volt némi gombóc forma.
Naná hogy a haza felé vezető andalító tavaszi séta alkalmával elkezdett esni az eső. Fák, Fák.
Kedves nézők és rádió hallgatók.
Felvirradt a nagy nap. A penészes pincék mélyéről végre kibújhattak a csillogó napsütésbe a hosszú görgős edzéstől elfásult arcú maratonisták. Vége a felkészülésnek, eljött az első MTB Maraton ideje.
Ködmönbá a megérkezés utáni vacsora alkalmával próbálta felvenni a tökéletes gömb formát. Állítólag ennek a testnek legjobb a légellenállása a lejtőn. Mindez a KT2 topikon Naza Tanár Úr levezetése után részletesen elolvasható.
"Ha már felfele nem megy a tekerés, akkor legalább lefelé repesszünk" - volt az jelszó. A mutatvány sikeres teljesítéséhez jelentős ételmennyiség elfogyasztásához volt szükség. Az akcióhoz RZsolti plussz egy adag főétel pusztításával csatlakozott. A kísérlet nem hozott teljes sikert, de a pocakok tájékán azért kimutatható volt némi gombóc forma.
Naná hogy a haza felé vezető andalító tavaszi séta alkalmával elkezdett esni az eső. Fák, Fák.
Az úttörőtáborba visszaérve a pucér csajos sportmagazinra egyből rárabolt mindenki.Ködmönbá az "Ááá… nem érdeklenek a képek, csak Fishtax szakmai bringás cikkét akarom elolvasni még" mondattal próbálta elodázni a lámpaoltást.
A kispajtások a szigorú napzárta után még egy jó ideig rosszalkodtak a sötétben. Na nem úgy! Nevetésükkel nem hagyták a HBSE Racing Team tagjait szunyókálni. Hát ez tűrhetetlen. Hogy építsen ilyen rosszcsont klubbtársakkal az ember sportkarriert? Nagy nehezen csönd ereszkedett az emeletes ágyakon horkolászó, fogvicsorogtató pajtásokra.
Kiscsapatunk: Klaresz, Naza, Anita, AZso, Móni, Atti, János, RZsolti, KissCADMan, Később csatlakoztak, Gageszék és Szabiék is. Szép kis létszám.
Polárguruk figyelem! A tudósításban most sem szerepel a pulzus, szó, mivel hősünk otthon hagyta a ketyeréjét.
A hajnal 6 órai kelés kicsikét korainak bizonyult. Aztán később mégse. Kis szöszmöszölés, és a HBSE sátorváros felállítása után már csak néhány apróságot kellett a verseny előtt elintézni. Kormánybeállítás, kis pumpálás ez-az és már is jó késő lett.
Ködmönbá mérnök precizitással másodpercre pontosan követte rajtolás előtti itinerjét, amibe némi kis hiba csúszhatott és így az utolsó pár perc kapkodásba torkollott.
A kispajtások a szigorú napzárta után még egy jó ideig rosszalkodtak a sötétben. Na nem úgy! Nevetésükkel nem hagyták a HBSE Racing Team tagjait szunyókálni. Hát ez tűrhetetlen. Hogy építsen ilyen rosszcsont klubbtársakkal az ember sportkarriert? Nagy nehezen csönd ereszkedett az emeletes ágyakon horkolászó, fogvicsorogtató pajtásokra.
Kiscsapatunk: Klaresz, Naza, Anita, AZso, Móni, Atti, János, RZsolti, KissCADMan, Később csatlakoztak, Gageszék és Szabiék is. Szép kis létszám.
Polárguruk figyelem! A tudósításban most sem szerepel a pulzus, szó, mivel hősünk otthon hagyta a ketyeréjét.
A hajnal 6 órai kelés kicsikét korainak bizonyult. Aztán később mégse. Kis szöszmöszölés, és a HBSE sátorváros felállítása után már csak néhány apróságot kellett a verseny előtt elintézni. Kormánybeállítás, kis pumpálás ez-az és már is jó késő lett.
Ködmönbá mérnök precizitással másodpercre pontosan követte rajtolás előtti itinerjét, amibe némi kis hiba csúszhatott és így az utolsó pár perc kapkodásba torkollott.
Hoppá melegíteni is kéne. - Gondolta Árpi bá. Gyorsan ki az országútra. Piros boly. Gyerünk utánuk. Kis sprint Oké megvannak. Kellemes pörgetős tempó. Fordulunk.
Itt jött el a magyarok úristene már egyből a verseny előtt. A csoport váltott vezetéssel egyre csak gyorsít. Hova sietnek ezek? Millióval robogunk fogvicsorogva tekerek. Milyen egy hülye bemelegítés ez. Mindjárt lefordulok a gépről. Hagyom hadd menjenek. Nem tudom hova rohannak. Lemaradok kicsit. Aztán nagyon. Egyből jön a pofaszél ezerrel. Segítség szélárnyékot akarok! Visszaevickélek a parkolóba. Gyanúsan nagy a csönd, sehol senki.
"Rajt 3 perc múlva"- Mondja a Ádám. Vazze majdnem lekéstem az első maraton rajtját. Már értem a piros pajtikák hová is siettek az előbb. Ja nekik volt órájuk. Úgy könnyű.
A Honda szalon tüzetes megtekintése után még kerek 5 másodperc volt a HBSE csapat megkeresésére és a rajthely elfoglalására. Aztán hálistennek valami vietnámi veterán helikopáter hangja jól elnyomta a rajtjelet. Így nem kellett izgulnom, hogy mennyi idő van még vissza, tekerhettem egyből. A kilométeróra lenullázása is valahogy elfelejtődött.
A Gardás rajt élénken élt bennem és reflekszből mentem ezerrel. Kicsit csodálkoztam a sporttársak miért veszik lötyögősre az elejét, bennem tombolt az adrenalin. A több évtizedes versenytapasztalat alapján, profin a bal szélen nyomultam. A körforgalomnál még sikerült 2 métert kerékpárúton is versenyeznem. Ez a forgalomirányító rendőr bácsit kicsit meg is lepte. Majdnem elém lépett. De leelőztem pár száz beragadt emberkét. Hi-hi-hi.
Csutkagázon előzés végig. Egyszercsak TREK, Bringabanda, Merida, Meditech mezek közt találtam magam. Hopp ez a mezőny eleje? Lehet hogy nagyon bekezdtem volna? Ácsi Árpi bácsi. Idén még nem kell megnyerni a versenyt elég lesz az jövőre is. Visszaveszek a tempóból.
Innentől kicsit összefolynak az események. Megérkezik Pinyó, majd Janimaci is.
Egy eldefektelt sporttárs pumpáért könyörög. Megállok. Az úttörő ahol tud segít. Pumpát odaadom többi foltozós cucca az van. Mondja, hogy utolér, én visszakiabálok hogy OK, de van HBSE sátor is a célban. Aztán egy parajelenség történt. A srác eltűnt. Vele együtt a pumpám is. Hiába risztottam az Interpolt a cucc nem lett meg.
Nagyon szaladnak a kilcsik hamar megvolt a határ. Aszfaltos bolyozás a szőlők között nagy szembeszélben. Teccik. Megjön Lancz Atti meg a Meridás vonat. Nagyon mennek. Hagyom őket. Most kicsit spórolok az enerdzsivel. Valahol Itt találkozom Böbével meg a freerider sráccal. Majdnem végig együtt megyünk. Én párszor ellépek de mindig utolérnek. Sőt le is hagynak.
Itt jött el a magyarok úristene már egyből a verseny előtt. A csoport váltott vezetéssel egyre csak gyorsít. Hova sietnek ezek? Millióval robogunk fogvicsorogva tekerek. Milyen egy hülye bemelegítés ez. Mindjárt lefordulok a gépről. Hagyom hadd menjenek. Nem tudom hova rohannak. Lemaradok kicsit. Aztán nagyon. Egyből jön a pofaszél ezerrel. Segítség szélárnyékot akarok! Visszaevickélek a parkolóba. Gyanúsan nagy a csönd, sehol senki.
"Rajt 3 perc múlva"- Mondja a Ádám. Vazze majdnem lekéstem az első maraton rajtját. Már értem a piros pajtikák hová is siettek az előbb. Ja nekik volt órájuk. Úgy könnyű.
A Honda szalon tüzetes megtekintése után még kerek 5 másodperc volt a HBSE csapat megkeresésére és a rajthely elfoglalására. Aztán hálistennek valami vietnámi veterán helikopáter hangja jól elnyomta a rajtjelet. Így nem kellett izgulnom, hogy mennyi idő van még vissza, tekerhettem egyből. A kilométeróra lenullázása is valahogy elfelejtődött.
A Gardás rajt élénken élt bennem és reflekszből mentem ezerrel. Kicsit csodálkoztam a sporttársak miért veszik lötyögősre az elejét, bennem tombolt az adrenalin. A több évtizedes versenytapasztalat alapján, profin a bal szélen nyomultam. A körforgalomnál még sikerült 2 métert kerékpárúton is versenyeznem. Ez a forgalomirányító rendőr bácsit kicsit meg is lepte. Majdnem elém lépett. De leelőztem pár száz beragadt emberkét. Hi-hi-hi.
Csutkagázon előzés végig. Egyszercsak TREK, Bringabanda, Merida, Meditech mezek közt találtam magam. Hopp ez a mezőny eleje? Lehet hogy nagyon bekezdtem volna? Ácsi Árpi bácsi. Idén még nem kell megnyerni a versenyt elég lesz az jövőre is. Visszaveszek a tempóból.
Innentől kicsit összefolynak az események. Megérkezik Pinyó, majd Janimaci is.
Egy eldefektelt sporttárs pumpáért könyörög. Megállok. Az úttörő ahol tud segít. Pumpát odaadom többi foltozós cucca az van. Mondja, hogy utolér, én visszakiabálok hogy OK, de van HBSE sátor is a célban. Aztán egy parajelenség történt. A srác eltűnt. Vele együtt a pumpám is. Hiába risztottam az Interpolt a cucc nem lett meg.
Nagyon szaladnak a kilcsik hamar megvolt a határ. Aszfaltos bolyozás a szőlők között nagy szembeszélben. Teccik. Megjön Lancz Atti meg a Meridás vonat. Nagyon mennek. Hagyom őket. Most kicsit spórolok az enerdzsivel. Valahol Itt találkozom Böbével meg a freerider sráccal. Majdnem végig együtt megyünk. Én párszor ellépek de mindig utolérnek. Sőt le is hagynak.
Kis eltévedés is volt, de gyorsan fordultunk. Minden oké. A frissítőpontokon mindenütt ácsorogtam egy picit, így az összehozott előnyök hamar elolvadtak. Érdekes módon aszfalton jött el a legélvezetesebb rész. Tiszta Tour de France érzés. Népes bolyban váltott vezetéssel megyünk. Így nem zavar a szél sem. Újabb HBSE mez villan Szabi. Együtt megyünk, aztán valahol lemaradok. Nem is emlékszem hol.
Benyomok egy Red Bullt. De mindek. Ekkora ökörséget. Janimaci mögött böfizgetek, mint egy kisbaba. Na jó, inkább mint egy felpuffadt tehén. Nem érem utol pedig végig látótávon belül van. Elfogyott a szusz.
Kb 45 km-nél aztán elpukkantam, de jött Krilin bíztatása és összeszedtem magam. Meg a zselé is sokat segített. Böbe mögött küzdöttem felfelé a túlélésért. Az egyik sáros részen Böbe kereke elpörög, eldől. Én már nem tudok fékezni lekoccolom. Szerencsére senkinek semmi baja. A sípcsontom azért bevágom a pedálba, hogy a szenvedés elérje a tetőfokát. Anyúúúú… haza akarok menni.
Az egyik tologatós részen újabb kék mez: összefutunk Gagesszal is, együtt toljuk a cangát felfelé.
Jó hogy jött RZsolti csapattárs akivel tudtam nehezen tartani az iramot a végén. Lefelé ő merevvillával gyorsabb volt mint én a fullyval. Az állam leesett. Az utolsó frissítőnél én már nem álltam meg. A BB-s Verának bemutattam milyen fittipaldi vagyok még a végén. Pedig nem. RZsolti frissített, de így is simán utolért. Jó hogy felhúzott az utolsó hegyre, mert már nagyon le voltak merülve a telepeim. Sőt még kivágtunk egy sprintet is. Igaz én már csak szélárnyékban pihegtem. Ideiglenesen leráztuk az üldözőket, akik galád módon lefelé guruláskor lehagytak. Hiába gyúrtunk előző este pocakra. Nem volt hatása.
Aztán én vezettem a bolyt 40-nel végig a városon, majd kiköptem a belem, próbáltam őket leszakítani de nem ment. A játszótársak közben a szélárnyékomban jól kipihizték magukat és az utolsó aszfaltos kanyarban robbantottak.
Én azt hittem simán felzárkózom rájuk, de jól kifárasztottam magam és nem ment. A cél előtti füvesen már nem bírtam megfogni őket. Tanulni kell taktikázni is.
Ennyi belefért azért. Az egyik sráccal gyakorlatilag együtt mentünk végig, volt hogy én álltam be az ő szélárnyékába. Úgyhogy kvittek vagyunk.
Az adatok felsorolásától eltekintek, mivel polárt nem vittem, a km órámat meg nem nulláztam. De most hoztam személyit, nem úgy mint Lancz Atti. Csoda hogy Őt nem végezték ki az osztrák kommandósok a helyszínen.
Helyezésem hobby felnőtt hosszú táv: 31-ből 18. Ez messze felülmúlja a terveket.
1 Veingartner Balázs Meditech SC 03:04:52
18 Kiss Árpád Happy Bike SE 03:51:40
Az "Utam a csúcsra" rovatba itt a tavalyi eredményem:
1 Ladvenica Tamás Kistarcsa KE 01:40:39
24 Kiss Árpád - 03:04:57
Csak akkor a 30 km-es távon a három órás szintidőt nem sikerült teljesítenem. Beképzeltségnek tűnik, de a mostani teljesítményemmel elégedett vagyok. Év elején kicsit megijedtem hogy nem úgy haladok a fejlődésben, ahogy elterveztem. Kicsit rinyáltam a KT2 topikban. Jó lehet, hogy sokat. Jött aztán a terheléses teszt és Oli tanácsai. Aztán jobbra fordultak a dolgok.
Végeredményben megmutattam magamnak, mit tudok elérni 1 év alatt. Ehhez kb. 5900 Km-t kellet edzeni, versenyezni. Most már akár, abba is hagyhatom a bicajozást. Boldog vagyok, mint egy jóllakott óvodás.
Benyomok egy Red Bullt. De mindek. Ekkora ökörséget. Janimaci mögött böfizgetek, mint egy kisbaba. Na jó, inkább mint egy felpuffadt tehén. Nem érem utol pedig végig látótávon belül van. Elfogyott a szusz.
Kb 45 km-nél aztán elpukkantam, de jött Krilin bíztatása és összeszedtem magam. Meg a zselé is sokat segített. Böbe mögött küzdöttem felfelé a túlélésért. Az egyik sáros részen Böbe kereke elpörög, eldől. Én már nem tudok fékezni lekoccolom. Szerencsére senkinek semmi baja. A sípcsontom azért bevágom a pedálba, hogy a szenvedés elérje a tetőfokát. Anyúúúú… haza akarok menni.
Az egyik tologatós részen újabb kék mez: összefutunk Gagesszal is, együtt toljuk a cangát felfelé.
Jó hogy jött RZsolti csapattárs akivel tudtam nehezen tartani az iramot a végén. Lefelé ő merevvillával gyorsabb volt mint én a fullyval. Az állam leesett. Az utolsó frissítőnél én már nem álltam meg. A BB-s Verának bemutattam milyen fittipaldi vagyok még a végén. Pedig nem. RZsolti frissített, de így is simán utolért. Jó hogy felhúzott az utolsó hegyre, mert már nagyon le voltak merülve a telepeim. Sőt még kivágtunk egy sprintet is. Igaz én már csak szélárnyékban pihegtem. Ideiglenesen leráztuk az üldözőket, akik galád módon lefelé guruláskor lehagytak. Hiába gyúrtunk előző este pocakra. Nem volt hatása.
Aztán én vezettem a bolyt 40-nel végig a városon, majd kiköptem a belem, próbáltam őket leszakítani de nem ment. A játszótársak közben a szélárnyékomban jól kipihizték magukat és az utolsó aszfaltos kanyarban robbantottak.
Én azt hittem simán felzárkózom rájuk, de jól kifárasztottam magam és nem ment. A cél előtti füvesen már nem bírtam megfogni őket. Tanulni kell taktikázni is.
Ennyi belefért azért. Az egyik sráccal gyakorlatilag együtt mentünk végig, volt hogy én álltam be az ő szélárnyékába. Úgyhogy kvittek vagyunk.
Az adatok felsorolásától eltekintek, mivel polárt nem vittem, a km órámat meg nem nulláztam. De most hoztam személyit, nem úgy mint Lancz Atti. Csoda hogy Őt nem végezték ki az osztrák kommandósok a helyszínen.
Helyezésem hobby felnőtt hosszú táv: 31-ből 18. Ez messze felülmúlja a terveket.
1 Veingartner Balázs Meditech SC 03:04:52
18 Kiss Árpád Happy Bike SE 03:51:40
Az "Utam a csúcsra" rovatba itt a tavalyi eredményem:
1 Ladvenica Tamás Kistarcsa KE 01:40:39
24 Kiss Árpád - 03:04:57
Csak akkor a 30 km-es távon a három órás szintidőt nem sikerült teljesítenem. Beképzeltségnek tűnik, de a mostani teljesítményemmel elégedett vagyok. Év elején kicsit megijedtem hogy nem úgy haladok a fejlődésben, ahogy elterveztem. Kicsit rinyáltam a KT2 topikban. Jó lehet, hogy sokat. Jött aztán a terheléses teszt és Oli tanácsai. Aztán jobbra fordultak a dolgok.
Végeredményben megmutattam magamnak, mit tudok elérni 1 év alatt. Ehhez kb. 5900 Km-t kellet edzeni, versenyezni. Most már akár, abba is hagyhatom a bicajozást. Boldog vagyok, mint egy jóllakott óvodás.
Megjegyzések