Laza tekergés vérnyúllal és szemétteleppel
Húsvét hétfő délelőtt:
A tegnapi nap fáradalmait pihentem ki, ezért csak laza kis nézelődős terepezésre indultam.
A 16 ker. szebbnél szebb palotái közt tátottam a számat. Sikerült találnom egy jó kis edzőpályát, ahová gyorsan ki tudok érni, és nem kell keresztülgázolnom ehhez az egész városon. Az 1 óra alatt láttam óriási harci vérnyulat is. Rendesen megijesztett, amikor a bozótosból kiderbizett. Nem is értettem a dolgot. Ez a húsvéti nyuszi nem festett tojást, csak a bicajosokra hozta rá a frászt. Vagyis rám.
Több lovas is poroszkált a vidéken. Fácánokat és őzikéket is sikerült felriasztanom. Ezt így visszaolvasva olyan, mintha valami édenkertben tekertem volna. Pedig nem. A kedves polgárok a város szélén sutyiban mindenféle szemetet szétborítgattak. Sokszor olyan érzésem volt, mintha egy szeméttelepen tekernék. Azért a viszonylag sík csiki-csuki pályán igazán élvezetes volt a fullyval száguldozni. Csak az a sok homok ne lett volna. Nem baj kell erősödni is. Hamar hazatűztem, mert várt a finom húsvéti sonka.
Délután: Összeraktam az országúti cirkálómat. Vagyis a Miles MTB bicót. Volt egy fura kényszerképzetem hogy teszek bele egy telót és az milyen jó lesz terep edzőbicajnak. Hát nem lett az. Iszonyúan megemelte az orrát és nagyon furcsán kanyarodott. Gyors úton letettem erről a bolond ötletemről. Visszakerült a jó kis merevvilla és az 1.3-as Conti slick gumi is. Így újra országútiként pompázott.
Gondoltam megyek egy tesztkört a szigeten, de az időjárás közbeszólt. Egész eddig megúsztam komolyabb elázás nélkül ezt a hétvégét és erre tessék elkezdett nagy cseppekben hullani az eső. Az Árpád hídtól így visszafordultam. A mai bicajozásnak és a 3 napos edzőtáboromnak így az eső vetett véget.
A tegnapi nap fáradalmait pihentem ki, ezért csak laza kis nézelődős terepezésre indultam.
A 16 ker. szebbnél szebb palotái közt tátottam a számat. Sikerült találnom egy jó kis edzőpályát, ahová gyorsan ki tudok érni, és nem kell keresztülgázolnom ehhez az egész városon. Az 1 óra alatt láttam óriási harci vérnyulat is. Rendesen megijesztett, amikor a bozótosból kiderbizett. Nem is értettem a dolgot. Ez a húsvéti nyuszi nem festett tojást, csak a bicajosokra hozta rá a frászt. Vagyis rám.
Több lovas is poroszkált a vidéken. Fácánokat és őzikéket is sikerült felriasztanom. Ezt így visszaolvasva olyan, mintha valami édenkertben tekertem volna. Pedig nem. A kedves polgárok a város szélén sutyiban mindenféle szemetet szétborítgattak. Sokszor olyan érzésem volt, mintha egy szeméttelepen tekernék. Azért a viszonylag sík csiki-csuki pályán igazán élvezetes volt a fullyval száguldozni. Csak az a sok homok ne lett volna. Nem baj kell erősödni is. Hamar hazatűztem, mert várt a finom húsvéti sonka.
Délután: Összeraktam az országúti cirkálómat. Vagyis a Miles MTB bicót. Volt egy fura kényszerképzetem hogy teszek bele egy telót és az milyen jó lesz terep edzőbicajnak. Hát nem lett az. Iszonyúan megemelte az orrát és nagyon furcsán kanyarodott. Gyors úton letettem erről a bolond ötletemről. Visszakerült a jó kis merevvilla és az 1.3-as Conti slick gumi is. Így újra országútiként pompázott.
Gondoltam megyek egy tesztkört a szigeten, de az időjárás közbeszólt. Egész eddig megúsztam komolyabb elázás nélkül ezt a hétvégét és erre tessék elkezdett nagy cseppekben hullani az eső. Az Árpád hídtól így visszafordultam. A mai bicajozásnak és a 3 napos edzőtáboromnak így az eső vetett véget.
Megjegyzések