Tekerés Dobogókőre
Chriss javaslatára erre a hétvégére egy hosszabb laza túrát terveztünk. Aztán tovább bonyolódtak az események a topikban, amit én a hét végén nem tudtam nyomon követni. Vasárnap reggel 8-kor Chriss csörgött, hogy találkozó 10-kor a Batyin.
Majdnem elszöszmörögtem az időt, de fél 10-kor sikerült elindulnom. Normál esetben a fél óra bőven elég ahhoz hogy elérjek a Batyira, azonban már a ház előtt konstatáltam a hatalmas jégfoltokat. Ezért szépen óvatosan közlekedtem, hiszen a pénteki esés emléke még kísértett. Nem ragozom tovább jól elkéstem. Szerencsére Henger még később ért a találkahelyre így nem én lettem az utolsó. :)
LászlóJános, Janimaci, Chriss, Zaki már toporogtak a hidegben az indulásra várva. Gyors lendülettel kétfelé vált a csapat, mivel Henger és Lászlójános hosszút akartak tekerni. Én is hozzájuk csatlakoztam. Most a római partra nem kavarodtunk le, hanem szépen a járdán haladtunk a Szentendrei út mellett. Békásról kiérve Henger kicsit begyorsított az első emelkedőn, ekkor sejtettem, hogy a belőtt célpulzust messziről sem fogom tudni tartani a mai napon. Elég jó tempót mentünk Budakalászig, itt volt egy kis megállónk. Én galád módon nem vállaltam be vezetést, mivel nekem kicsit erős volt a tempó. János és Henger felváltva tekertek elől a változóan szeles időben.
Pilisszentkereszten volt a frissítőpont itt egy gyors vízvétel után nekiindultunk az emelkedőnek. Viszont a pulzusom tényleg az egekben volt szokás szerint. 160-as pulzussal tekertem felfelé, alig kaptam levegőt, miközben János vígan telefonált. Hogy csinálta? Tartalék oxigénpalackkal?
A csúcson rengeteg kiránduló síelő szánkózó volt, a bicajainkkal jól megnéztek minket. Itt gyors öltözés kis frissítés és már indultunk is vissza, hogy elérjük a Forma-1 közvetítést. Lefelé "kicsit" hűvös volt. Egyedül a kezem fázott. De a szép napsütéses havas tájon tekerve jó kedvem volt.
Frissítésnek én egy kulacs málnaszörpöt szopogattam, aztán a "kisbüdös" nevű műintézményben egy barassóit és pár palacsintát. Kicsit éhes voltam a túra végére.:)
Tényleg veszek most már egy Polart, hogy tudjam melyik zónában mennyit tekerek. Így emlékezetből felfelé végig anaerob zóna közepe, síkon épphogy alatta. Alapozásnak nekem ez kicsit durva volt, de azért tetszett.
Majdnem elszöszmörögtem az időt, de fél 10-kor sikerült elindulnom. Normál esetben a fél óra bőven elég ahhoz hogy elérjek a Batyira, azonban már a ház előtt konstatáltam a hatalmas jégfoltokat. Ezért szépen óvatosan közlekedtem, hiszen a pénteki esés emléke még kísértett. Nem ragozom tovább jól elkéstem. Szerencsére Henger még később ért a találkahelyre így nem én lettem az utolsó. :)
LászlóJános, Janimaci, Chriss, Zaki már toporogtak a hidegben az indulásra várva. Gyors lendülettel kétfelé vált a csapat, mivel Henger és Lászlójános hosszút akartak tekerni. Én is hozzájuk csatlakoztam. Most a római partra nem kavarodtunk le, hanem szépen a járdán haladtunk a Szentendrei út mellett. Békásról kiérve Henger kicsit begyorsított az első emelkedőn, ekkor sejtettem, hogy a belőtt célpulzust messziről sem fogom tudni tartani a mai napon. Elég jó tempót mentünk Budakalászig, itt volt egy kis megállónk. Én galád módon nem vállaltam be vezetést, mivel nekem kicsit erős volt a tempó. János és Henger felváltva tekertek elől a változóan szeles időben.
Pilisszentkereszten volt a frissítőpont itt egy gyors vízvétel után nekiindultunk az emelkedőnek. Viszont a pulzusom tényleg az egekben volt szokás szerint. 160-as pulzussal tekertem felfelé, alig kaptam levegőt, miközben János vígan telefonált. Hogy csinálta? Tartalék oxigénpalackkal?
A csúcson rengeteg kiránduló síelő szánkózó volt, a bicajainkkal jól megnéztek minket. Itt gyors öltözés kis frissítés és már indultunk is vissza, hogy elérjük a Forma-1 közvetítést. Lefelé "kicsit" hűvös volt. Egyedül a kezem fázott. De a szép napsütéses havas tájon tekerve jó kedvem volt.
Frissítésnek én egy kulacs málnaszörpöt szopogattam, aztán a "kisbüdös" nevű műintézményben egy barassóit és pár palacsintát. Kicsit éhes voltam a túra végére.:)
Tényleg veszek most már egy Polart, hogy tudjam melyik zónában mennyit tekerek. Így emlékezetből felfelé végig anaerob zóna közepe, síkon épphogy alatta. Alapozásnak nekem ez kicsit durva volt, de azért tetszett.
Megjegyzések